A világon végignézve, a kérdés adja magát. Amit mi itt kicsiben megélünk, és kezdjük úgy érezni, hogy napról napra eszkalálódik, vajon mennyire "veszélyes" jelenség? Vannak olyan sokan ezek az emberek, hogy már kritikus tömeget alkotva veszélyesek legyenek? És tényleg azok, vagy elég csak jót nevetve legyintsünk, hogy na még egy hülye, én megyek tovább?

Egy korábbi posztomban mikro szinten már belementem a visszaalvás terjedésébe, azonban makro szinten is érdemes ezzel foglalkozni. Sokszor azt érezni, hogy ez egy helyi probléma, azonban nem az. Egy dolog hogy az országunk elMAGosodik, és lábukat vetették az ingyenélő csodagyógyítók hadai, azonban ez nem egyedi jelenség. Mégis, mi történik a nagyvilágban? 

Krisztus ráncba szedve

Igen sokat szoktam ostorozni a keresztény vallást, sőt általában a vallásokat, azonban egy dologgal tisztában kell, hogy legyünk: itt a fanatizmusról van szó. Maga a Biblia is arról beszél, hogy a végidők közeledtével az emberek agya meghígul. 

Valójában, a fanatikus keresztények, és más vallások fundamentalista hívői azok, akik az értelmet megerőszakolják. És itt tisztázni kell, mit kell "fanatikus" alatt érteni. Ebben a tekintetben, fanatikusnak kell tekinteni azt, aki szó szerint értelmez olyan dolgokat, melyeket nem kéne. A szent könyvek, beszéljünk akár Bibliáról, akár Koránról, vagy akár a hindu Védákról, egytől egyig egyfajta szellemi útmutatást adnak át annak olvasójának. Akár átvitt, akár szó szerinti értelemben veszi az olvasó az azokban leírtakat, mindenképpen egy szellemiséget tesz magáévá. Azonban az, hogy az olvasottakat mennyire veszi konkrétan, a fanatizmus szempontjából nagyon sokat számít. Az iratok véresen komolyan vevői - nevezzük őket fundamentalistáknak - ugyanis sokkalta nyitottabbak egyértelmű lehetetlenségek elfogadására, az azokkal kapcsolatos akár agresszív kiállásra, a fanatikussá válásra, és ezzel együtt a valóságtól elszakadt tettekre is. Azok, akik számára a hit nem pusztán egy személyiségvállfa, azok nem is őrülnek bele a lehetetlenségekbe: valójában az egyház, sok kérdésben, nagyon is racionálisan gondolkodik. A Biblia Szövetség Egyesület honlapján példának okáért egy nagyon érdekes írást találunk, amiben olyan gondolatokkal találkozunk, mint

"Tudatlanságunkat, nyomorúságainkat és hiszékenységünket használja ki az úgymond gyógyhatású és egészségmegőrző készítmények ma már átláthatatlan kínálata; amelyek esetében kb. 1:50-hez az esélye annak, hogy az eladott termékben egyáltalán tartalmazza azt, ami rá van írva. Ha történetesen igen, akkor a legfinomabban szólva, ezek egyszerűen feleslegesek; többnyire csak annak használnak, aki eladja, lévén a valós cél: az üzlet!"

vagy

"Biztosan okkult hátterű a szelíd gyógymódként kínált gyógyító semmi, a homeopátia, amely talán a legelterjedtebben használt módszer ebben a csoportban. Sajnálatos módon orvosok, főleg gyerekgyógyászok is használják; a homeopátia megjelenése óta megosztotta az orvosokat. A hatóanyagot nem is tartalmazó készítmények a mai apostolok szerint azért hatnak, mert a hígított szer lenyomatot képez, a vízcseppek emlékeznek az anyagra. A módszer elindítója, Samuel Hahnemann szerint azonban gyógyszerei a kozmikus energia révén hatnak, amelyet a mágikus rituálénak megfelelő szerkészítési technológia során gyűjtenek a készítményekbe. A szerkészítési technológia pedig a mai napig ugyanaz!"

Sőt, ha kicsit nézelődik az ember, akkor egyes keresztény csoportok átláthatóbb cáfolatokat adnak, egyenesen tudományos szempontból, mint szkeptikus tagok, hiszen azt egy sokkal emberközelibb formában adják közre. Tehát a hit, igen is lehet a valóság egy nagyon erős csatornája. Természetesen azért ebben a körben is találkozunk különös megnyilvánulásokkal, mint például hogy "a démonok átjáróként használják a Prána és Theta gyógyítás során megnyitott csakrákat", de itt legalább nem gombolnak le az emberről több száz ezer forintokat, és súlyos beteg emberek nem halnak meg, vagy kerülnek permanensen a rosszabbodás állapotába. Tehát amikor azt mondom, hogy az egyik ok a vallásosságban keresendő, akkor nem a teljes hívő közösségekre gondolok, hanem a fanatikusokra. És akkor álljunk itt meg egy pillanatra. 

A fanatizmus (is) világokat teremt

Egészen elképesztő a tény, hogy a keresztény fanatizmus egyik fellegvárában, az Amerikai Egyesült Államokban, 2007-ben az emberek mintegy 55%-a hitt abban, hogy országukat mint keresztény államot alapították a függetlenségi nyilatkozat szerint. Azonban ez nincs így. Sőt! Thomas Jefferson megalkotta saját, képtelenségmentesített verzióját az újszövetségnek: késsel vágta ki a könyvből a Biblia azon részeit, melyeket nem odavalónak talált, mint például a legkülönbözőbb csodatételeket. Ezért aztán, annak ellenére, hogy Jézus tanításainak elszánt követője volt, ateistának bélyegezték. Mégis, szem előtt kell tartsuk, kik is voltak azok, akik anno a kontinensre érkeztek. Ugyanis a Észak-Amerika első sikeresen működő falvainak egy részét az Angliából ide menekülő telepesek hozták létre, első sorban a Plymouthi kolóniát. Ezek az emberek vallási okokból mentek Amerikába. Ugyanis e telepesek a Anglikán egyház "radikális", a keresztény alapokhoz visszatérést követelő részéhez tartoztak, akiket puritánoknak is csúfoltak anno az angolok emiatt.

Tehát laza kapcsolódással, mondhatjuk hogy Amerika első telepesei fundamentalisták voltak. Így aztán manapság nem meglepő, hogy az Amerikaiak 40%-a evolúciótagadó, 77%-a hisz az angyalok fizikai létezésében, és hogy 25%-uk úgy gondolja hogy a Nap kering a Föld körül. Vagy az sem meglepő, hogy 2008-ban még harcot kellett vívni azzal kapcsolatban, hogy az evolúció oktatása milyen szerepet töltsön be az oktatásban. Míg XVI. Benedek pápa korábban "abszurdnak" nevezte a teremtéselmélet kontra evolúció vitáját, és hozzátette, hogy az evolúció együtt létezik a vallással, hiszen az evolúciónak számos tudományos bizonyítéka van, de egyik sem zárja ki Isten szerepét, addig George W. Bush amerikai elnök 2005-ben azt mondta, hogy az amerikai diákoknak tanulniuk kell az "intelligens tervezésről" ugyanúgy, mint az evolucionista felfogásról. Meg kell említsem, hogy Amerika csak egy példa erre: a muszlim hitű területeken ez nem kevésbé probléma, és saját bőrükön érezhették egyes Európai államok, hogy miféle pokollal tud járni a vallási fundamentalizmus. Tehát lényegében, az egész világról kell hogy beszéljünk ennek a kérdéskörnek a feszegetésekor. A fundamentalista hozzáállás, gyakorlatilag erősen hozzásegít a visszaalváshoz, hiszen mechanikája szerint nem saját akaratunkat, hanem az isten akaratát teljesítjük, akár hogyan is nevezzük azt. A vallás magával rántja a rettegés egy borzalmasan mélyre hatoló sodrát is. Erre a legjobb példa amit én csak vérMAGyarkodásnak nevezek. A vágy, hogy kiemeljük önmagunkat az átlagos státuszból szülte azon konteók hadát, hogy a magyar ember valójában sumer, és Krisztus is párthus származású, vagy hogy mi hoztuk a kereszténységet valójában Európába. Innentől aztán már indul a hegyomlás: a pápa gyíkember, a zsidókat gyűlölni kell, a migránsokkal szemben mi vagyunk a keresztes lovagok. Azonban a fanatizmus, csak a probléma egyik része.

Merthogy frankón butulunk

A Hartfordi Egyetem szerint ugyanis 2110-ig átlagosan 8 ponttal csökkenhet a világ átlagos IQ-szintje. Az Amsterdami Egyetem egyenesen azzal állt elő, hogy a viktoriánus kor óta a nyugati társadalmak 14 pontos zuhanást produkáltak az IQ területén. A gyerekekkel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az egyre ostobább ifjúsági kultúra vezetett oda, hogy például a brit tinédzserek IQ-ja az elmúlt 30 évben 2 pontot esett. Az általános mélyrepülés mögött azt sejtik, hogy az intelligensebb populáció egyszerűen nem szaporodik különböző okokból. Egy 2013-as kutatás szerint, az egyéni intelligenciánk mintegy 40%-át örököljük szüleinktől. És még ehhez hozzátartozik az is, hogy viszont a kevésbé intelligens szülők előszeretettel szülnek akár három gyereket is. És még az is meglehet, hogy szélsőségesen vallásosak is, hiszen valahogy ahhoz hozzátartozik a gyerekvállalás igen erősen. És ezt nem lehet a Flynn effektus hanyatlására sem ráfogni, mint azt legújabban kimutatták egyesek. Az önálló életre kelt IQ-hanyatlás világszerte együtt jelent meg az ipari fellendüléssel, és az életkörülmények javulásával. A Flynn effektus szerint a javuló életkörülmények az 1930-as évektől kb. 2000-ig a világ átlagos IQ-jának növekedésével járt.

Azonban ez a zuhanás már nem írható az effektus halványulásának számlájára. Egyszerűen a kevésbé intelligens emberek többet szaporodnak, ahogy azt Steven Shatz 2008-ban kimutatta (megállapította, hogy a kisebb nemzeti átlagos intelligenciával bíró országokban nagyobb a népszaporulat). Megint mások szerint, az ember elérte az intellektuális határait, és innentől kezdve már csak lefelé van. Ha valaki belekerül egy másik kultúrába, akkor az idegen környezet kevésbé tekinti intelligensnek, mint amilyen valójában. Miután alkalmazkodott, és beilleszkedett az új környezetbe, újra intelligensebbnek ítélik. A huszadik században sokáig nem értették ezt a jelenséget, például az Amerikai Egyesült Államokban szinte értelmi fogyatékosnak tekintették a nem angolszász környezetből érkező bevándorlókat. Egyesek szerint az IQ gyakorlatilag a szellemi alkalmazkodóképesség mérőszáma. És ilyen formán, folyamatosan növekszik a világon az alkalmazkodni képtelen egyének száma. A világ napról napra megújul, az ember újabb és újabb dolgokat talál fel, fejleszt ki. Azonban a világ egyre inkább képtelen ehhez alkalmazkodni, görcsösen ragaszkodunk a régihez. Az ismeretlen ijesztő, és amitől fél az ember, azt el akarja pusztítani. 

Ezektől a Másoktól már az Éjjeli Őrség sem fog megvédeni

Azt hinné az ember, hogy valami elvetemült módon unintelligensnek kiáltom ki az emberiséget, azonban ez nem így van. A magas intelligenciával megáldott emberek hasonlóképpen, különböző hendikeppektől szenvednek. Ahogy Ernest Hemingway írta:

A boldogság a legritkább dolog az intelligens emberekben tudomásom szerint.

Lewis Terman, pszichológus, 1926-ban arra használta az akkor népszerűvé váló IQ-tesztet, hogy 1500 gyereket gyűjtsön össze, akiknek az IQ-hányadosa meghaladja a 140-et - köztük volt 80 olyan fiatal, akiknek a 170-et is meghaladta. Tanulmányának egyik végső konklúziója az volt, hogy "az életben elért dolgok, és az intellektus, távol vannak attól, hogy tökéletesen összhangban legyenek". A válások, alkoholizmus, és öngyilkosság, pont ugyan úgy jellemző volt ezekre az emberekre, mint mindenki másra, és legjobb esetben az intelligens személy semmivel sem érzi jobban magát mint egy átlagos ember, viszont legrosszabb esetben egyenesen ronthat a személy életén a magas IQ. Terman a gyerekeket aztán szinte egész életükben követte, és azt is levonta tanulságképpen, hogy az intelligens emberek egy nagyon nagy részét bántja az a tény, hogy gyermekkorukban ami lehetőségeket jósoltak nekik, azt egyáltalán nem érték el sokan. Egy másik gyakori dolog, hogy az míg a kevésbé intelligens ember az ignorancia áldásában él, és nem látja át a világ néha borzalmas összefüggéseit, addig az intelligens ember viszont igen: és ez igencsak elkeserítő tud lenni. 

Keith Stanovich, a Torontói Egyetem pszichológusa pedig évek racionalitás-vizsgálata során kellett hogy rájöjjön, hogy az intelligens embert semmivel sem kevésbé hatja át a megerősítési torzulás, sőt! Ráadásként az is kiderült, hogy az intelligens ember kisebb eséllyel szúrja ki a saját hibáit, annak ellenére, hogy más irányba ebben roppant hatékony. Így aztán már meg sem kell azon lepődni, hogy a Mensa nevű, magas IQ-jú embereket tömörítő társaságnak egy igen meglepően magas hányada például hisz a szellemekben. Ezért szokták mondani, hogy az intelligencia nem egyenlő a bölcsességgel. Egy tanulmány azt mutatta ki, hogy a "bölcs" emberek, akármekkora is az intelligenciájuk, a klasszikusan "okos" embereknél sokkal jobb életkilátásokra számíthatnak. És valóban: ha egy kicsit is az események mögé néz az ember, láthatja, hogy rengeteg fényevő, oltásellenes, és egyéb visszaalvó egyetemi végzettségű, jómódú ember, jómódú családból. Tehát a buta ember a paranoiája révén menekül a maga alkotta világba, az okos ember pedig mert látja a valódi világ hibáit. Nincs menekvés a zombiapokalipszis elől.

Az emberiség selejtezése elkezdődött

Ugyan szívből rühellem a naturahírek nevű undormányt, de ebben az egyben igazat kell hogy adjak nekik. Ugyanis igazuk van: és ők maguk selejtezik ki saját magukat a társadalomból. Vannak a nem olyan veszélyes, szimplán közveszélyes fanatikusokat kitermelő konteók, azonban ott vannak a közveszélyesnek tekinthetőek mint például az oltásellenesség, vagy a hitgyógyító és egyéb ezoterikus csodagyógyítók. A kevésbé veszélyes konteók mantrázói is válhatnak egy roppant egyszerű okból veszélyessé: hogy fanatikusok. Gyakorlatilag szinte vallásként működik a konteó hitrendszere, és azt hiszem ebből a szempontból lehet talán félnivalónk egy-két kemtrélt szajkózótól is. Viszont az "egyészségügyi konteósok"...

Az három dologgal is együtt jár: egyfelől, ezek az emberek vagy effektíve belehalnak a felébredésükbe, mint mondjuk egyesek, akiket halálra mérgeznek csodaszerekkel az alternatív orvosok, vagy szimplán belehalnak egy-egy betegségbe, mert inkább például gyógyteát isznak a rákra, hiszen annak minden kezelési formája felér egy ballisztikus rakéta becsapódásának a hatásaival. Vagy éppen betegségüket megpróbálják csillagenergiával gyógyítani, ami ugyan ideiglenesen reményt ad, de hosszú távon lenne valóban hatásos kezelés, amiről lecsúsznak, és helyette átcsúsznak a betegség azon fázisába, ahol már nem lehet kezelni: végül pedig belehalnak. A másik két kimenetele ennek már károsabb: az egyik, hogy a kezeletlen, már komoly problémákkal felbukkanó emberek súlyos terheket rónak az egészségügyre (és mindeközben mivel már nem kezelhetőek hatékonyan, kikiáltható az orvostudomány kóklerságnak - mert bizonyára a csillagenergia azért nem hatott, mert nem volt megfelelő bolygóegyüttállás).

A harmadik kimenetel a legrosszabb: itt konkrétan az oltásellenesekről kell beszéljünk, akik már kihalóban lévő, nagyon veszélyes fertőzések újra felbukkanásával veszélyeztetik a társadalmat, csak mert tanulatlanok, és talán olvasni sem tudnak. Lényeg a lényeg, a visszaalvók gyakorlatilag önnön magukat selejtezik ki a társadalomból, az emberiségből.

Nem kell ide semmiféle globális emberirtási napirend: önmaguk szülték végül a valóságba a paranoiájuk fizikai valóságát. Ironikus, nemdebár?

Remélem én nem leszek Kurzweil

Kevesen ismerik Ray Kurzweilt, pedig kéne, mert korunk egyik meghatározó alakja. Kurzweil jövőkutató, és olyan dolgokkal alapozta meg ezt a titulust, hogy megjósolta a SZU összeomlását, az internet feltalálását, vagy hogy például valaha is meg fog verni egy mesterséges intelligencia egy embert sakkban. Jelenleg ami a leginkább izgatja a jóslataiból az embereket, Vangelia Gusterovával ellenben, az az, hogy kb. 50 éven belül bekövetkező eseménynek gondolja a technológiai szingularitást. Ennek idejét 2045-re jósolja az úr, azonban (magamat is beleértve) ezzel kapcsolatban sokan szkeptikusok. Sokkal érdekesebb most számunkra, hogy Ray miként lát rá az evolúcióra: 

Isten egy szó, és a különböző tradíciók számára valamelyest más dolgokat jelent, de valójában vannak állandó elképzelések istenről, hiszen a különböző tradíciók miben végtelenként is írják le istent? Kreativitásban, intelligenciában, szépségben, szeretetben. Mikor az egyedek bármiféle evolúció során evolválódnak, legyen az akár biológiai, akár technológiai evolúció, bonyolultabbá válnak, fejlődik az emlékezetük, okosabbá válnak, kreatívabbá, szebbé, abba az irányba mozdulnak el, mely irányban istent végtelenként írják le. Szóval mondhatjuk, hogy az evolúció egy spirituális folyamat, melyben az egyedek istenibbé válnak, ugyan soha el nem érve ezt az ideált, de annak irányába haladva exponenciálisan.

Tehát ha Kurzweilt követjük, mondhatjuk a visszaalvók valójában egyfajta devolúción mennek keresztül. Lehetséges volna, hogy ezek a visszafejlődésnek indult, most nevezzük őket úgy, hogy konteós egyedek, gyakorlatilag egyfajta stratégiát követnek mentálisan? Abban a rövid idősávban, melyben az ember jelenleg létezik, nem beszélhetünk biológiai evolúcióról az emberi faj tekintetében - az egyedfejlődés mentális útra terelődött volna? A devolváció elég furcsa gondolat, hiszen az evolúció fogalma szerint, azt nem lehet megfordítani. Viszont a konteós egyedeknek túlélési stratégiára van szükségük, hiszen elméjük egy vizionált fejfenntartási harcba vezette őket. Ironikus viszont a gondolat, hogy a saját magunk építette társadalom teszi lehetővé azt, hogy gyakorlatilag egyre többen legyenek: saját szülőjük ellen lázadnak ezek az emberek. Hiszen elfogadhatatlan a változás számukra.

Jól van, most akkor lesz zombiapokalipszis, vagy nem lesz?

Ha jól gondolkodunk, akkor nem lesz - ugyanis a paranoiások előbb irtják ki önmagukat, és rengeteg embertársukat, minthogy Ashtár ideérhetne a csillaghajókkal. Ha Kurzweilnek igaza lesz, akkor viszont megint egy másik forgatókönyvben kell hogy gondolkodjunk, mert ahhoz a világhoz, az átlagostól nagyban eltérő intelligenciájú egyedek végképp képtelenek lesznek alkalmazkodni - csak akkor már lehetséges, hogy a konteósok ránk emberekre nem fognak veszélyt jelenteni. De ahogy az emberi életben minden: ez is csak tőlünk, és tetteinktől függ.